exacerbo, 1.
keserüvé tesz, átv. ért. elkeserít, megharagít, e. animos ira; innen || bajról, hibáról s több efféléről, roszabbá tesz, sulyosbít, és igy e. se, v. szenv. exacerbari, k. értelemben, sulyosbodik; ellenben büntetésről, keményebbé tesz, sulyosbít, supplicia.