evenio, etc. 4. k.

1) (nagyon ritkán) ki-, eléjő, res mersa e.; e. Capuam, C.-ba érkezik.

2) átv. ért. történik, megesik, bekövetkezik, előadja magát, és tul. e. mellett (-on, -en) megtörténik, megesik, részére jut, (-nak, -nek) jut (küln. megelőző szerencsés v. bal eset várt következéséről; vesd ö. accido és contingo): timebam ne evenirent ea quae acciderunt; quod saepius e.; pax e., létre jő, lesz; evenit ut iter mihi esset; nihil mihi improviso e.; illi haec provincia e.; (ritkán) idem in literas meas e., levelemmel együtt bekövetkezett; omnia prospera inde evenient, abból mindenféle szerencse következik.

3) kiüt, -ra, -re fordul, véget vesz: haec bene ac feliciter (v. secunda) ei eveniunt, jól és szerencsésen üt ki számára, éppen így: pugna adversa ei e., balul ütött ki; hoc male, ex sententia e.; quo (quorsum) ista blanda evenient; mi lesz e hizelgésnek vége?