erectus, mn. kf. [r. erigo ]

1) fölegyenesedett, egyenesen álló, incessus, prora; orator e. (roszalólag), fenhéjázó.

2) átv. ért. A) magasztos, magasztos gondolkozásu, nagylelkü, animus, ingenium, homo. B) figyelmes, figyelmét valamely tárgyra feszített, buzgó, judex; civitas erecta exspectatione, feszült várakozásban levő; vos ee. ad libertatem recuperandam, nagyon buzgók. C) bátor, lelkes, animus.