equito, 1. [eques]
1. k. lovagol, quum ille in nostro exercitu e., mint lovas forgolódott; (költ.) flamma, Eurus e., dühöng, nyargal, törve, rohanva megy elé. Innen átv. ért. emberről, a) csatároz, contra Alfenum; *b) trágár jelentéssel «lovagol». Juv. 6, 311 (309).
2) (újk.) cs. valamin lóháton átmegy, -hatol, e. flumen glacie.