eneco (így is enico ), cui, (ősk. cavi ), ctum, 1. (r.-jét enectus kivéve csak ősk. és újk. )

1) egészen megöl, megfojt, megfúlaszt (l. neco): puer e. ambos angues; enectus siti, fame stb. elepedve majd meghalva.

2) átv. ért. (tsz.) csaknem halálra kínoz, majd megöl, e. aliquem rogando, jurgio.