emico, cui, catum, 1. k.

ki.-, eléugrik, -szökik, -pattan, hirtelen elétünik: fulgura ee., flamma e. ex monte; e. saltu in currum, a szekérre felugrik. Innen átv. ért. pavor e., elárulja magát; e. magnitudine rerum, kitetszik; verbum aliquod e., mint fénylő pont imitt-amott eléjön.