emereo, etc. 2. és eor, álszenv. 2.

1) magának valamit keres, keresve szerez, aliquid mali, pecuniam.

2) (költ.) magát valaki irányában érdemesíti, érdemet szerez, aliquem; emeritus, érdemes ember.

3) küln. hsz. kiszolgál, végig szolgál, szolgálatát bevégzi: e. stipendia, annuas operas; esse emeritis stipendiis (szenv.) kiszolgált. Innen emeritus, i, hn. kiszolgált katona, hadastyán; (költ.) oly tárgyról, mely megtette szolgálatát, addig szolgált, míg szükség volt rá v. a míg lehetett, innen gyakran ócska, elhasznált, vén, equus, aratrum e.; rogus e., leégett.