elucesco, luxi, ― 3. [eluceo] (újk. )

1) sajátl. k. kivilágit, előtünik, kivilágol, sol inter nubila eluxit.

||2) átv. ért. a) tárgyról: világosságot kap, világossá lesz, kiderül, b) személyről: feltünik, ragyog, tündököl, felemelkedik.

||3) egysz. elucescit virrad.