[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

eloquens, tis, mn. kf. és ff. [r. eloquor ]

1) beszélni tudó, res.

2) beszédes, ékesszóló, helyesen beszélő, kiben a tökéletes szónokban megkivántató ismeretek és személyes tulajdonok megvannak (vesd ö. disertus, facundus).