egredior, gressus, 3. álszenv. [egradior]

1) k. A) sajátl. kimegy, jön: e. ex urbe; egredimur a nobis foras; e. Roma; e. hinc, foras, extra portam. Küln. csapatról s több efféléről, e. castris, ad prlium, kiindul, kimegy, kimarsol; e. navi v. in terram, szárazra v. partra száll, kiköt; e. e portu, elvitorláz. B) felmegy, -hág: e. ad summum montis, in tumulum; e. altius. C) átv. ért. eltér, elcsap, elmegy, a proposito, a dologtól.

2) cs. A) valamin tulmegy, határt s több effélét áthág: e. munitiones. B) valamiből kimegy, e. urbem, portum. C) átv. ért. e. modum, fortunam hominis, meghalad; e. relationem msz. senatorról, midőn szavazáskor a tanácskozás tárgyáról kitérve, egyébről kezd beszélni; egressus quintum annum, öt évet meghaladott.