[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

egenus, mn. [egeo]

(többnyire újk.)

1) valamiben szükölködő, valaminek hijával levő: e. omnium rerum; (újk.) egenus commeatu.

2) önállóan (költ.) szükös, bajos, inséges, in rebus egenis.

3) fn. a) személyről: szegeny; b) földről: in egeno, sovány talajon, terméketlen földön.