agricola, ae, hn. [agercolo]
1) földmives, szántóvető, mezei gazda; dii aa., a földmivelés védistenei, Ceres, Bacchus, Faunus, Vertumnus.
2) tulajdonnév, Cn. Julius Agricola, Tacitusnak, a történetírónak ipja, Britannianak helytartója, Kr. u. 77. s köv. évben.