duplus, mn. [duo]
kétszeres, kettős, még egyszer annyi v. akkora (vesd ö. duplex): d. pecunia, d. intervallum. Innen A) duplum, i, kn. kétannyi: furem condemnare dupli. B) dupla, ae, nn. (ősk. és újk.) sc. pecunia, kettős ár.