ducenarius, mn. [duceni]
(újk.) kétszázhoz tartozó, kétszázat tartalmazó stb.: pondera dd., 200 font suly; judices dd.; kiknek 200 sestertiust érő birtokuk volt s jelentéktelen ügyekben itéltek; procuratores dd., kiknek 200 sestertius évi jövedelmök volt. Innen fn. a) ducenarius, ii, hn. két száz ember, két centuria parancsnoka, kapitánya; b) ducenaria, ae, nn. egy ducenarius (hivatalnok) méltósága, hivatala.