dono, 1. [donum]

1) ad, ajándékoz, alicui aliquid. Küln. A) felhagy (-val, -vel), abbahagy, feláldoz: d. inimicitias suas reipublicae, az álladalomnak áldozatul hozza, az álladalom érdekeért felhagy vele. B) elenged, valamiről lemond: d. alicui aes alienum, mercedes habitationum annuas conductoribus; d. alicui poenam; d. alicui, valakit a pertől «megkimél». C) valaki kedveért valamit büntetlen hagy, megenged, megbocsát, a tettesnek büntetését elengedi (a gyakoribb condono» helyett): donabo culpam precibus vestris, kéréstekre a hibát megbocsátom; d. patrem filio, damnatum populo Romano.

2) valakit valamivel megajándékoz: d. aliquem re aliqua; (ritkán, ősk.) d. aliquem aliquid.