†domus, us, és (színk. és mint ih., l. alább ) i, nn. [= domos ]

1) ház (mint a családnak lakhelye, hona és széke, vesd ö. aedes), ampla, casta; in domo, a házban; in domo aliqua; in d. sua (ritkán), in domo ejus; venit in nostram domum; fugiebant in dd. et tecta; nec ab d. quidquam venit; excivit eos ex d. Ezen előljárós esetek helyett gyakoribbak a következő igehatározói formák: A) domi, otthon, a háznál: d. fuit, d. se tenere; d. meae, tuae, nostrae, nálam, nálad, nálunk otthon, az én stb. házamnál, szintígy: d. alienae, más házánál, így is: d. Caesans, a C. házában, C.-nál otthon, d. istius. Küln. d. habeo aliquid magamnak is van elég a házamnál, nem kell a szomszédból kérni. B) domum, haza, a házhoz: proficisci d.; venit d. meam, regiam, Roscii, az én, a király, a R. házához, venit domos nostras, a mi házainkba. Küln. átv. ért. abducere aliquem d. valakit (mástól elvonni és) magához (a maga pártjára) vonni. C) domo, a) hazul, a háztól, proficisci d.; átv. ért. d. afferre jól elkészülve (valamely beszédre) hazul jőni, d. doctus magától elég okos, d. solvere, saját tehetségéből fizetni; b) (ritkán) = domi. ―

2) (költ.) mindennemü tartózkodási hely, pl. barlang, valamely állat oduja, lyuka, templom, sir, stb. ―

3) haza, hon: innen gyakran, domi, domum, domo a hazában, a hazába, a hazából és nagyon gyakran: domi (ellentétben ezekkel: foris, belli, militiae) polgári békés foglalkozásban, békében (ellentétül: haboruban») domi militiaeque. ―

4) ház, háztáj, háznép, család: tota d. nostra te salutat. Innen a bölcsészekről felekezet.

5) ház, háztartás, házi ügy: regere domum ratione.