dolor, oris, hn. [doleo]

1) sajátl. a testi fájdalom, kín, d. corporis, d. articulorum, köszvény.

2) (ezzel animi v. e nélkül) lelki fájdalom, bánat, szomoruság (vesd ö. moeror, luctus), boszuság, kedvetlenség, harag, méltatlankodás s több efféle: d. animi; capere, (accipere, percipere) d. ex re aliqua, fájdalmat szenvedni, érezni, szintígy: affici dolore; esse in dolore, bánkódni, szomorkodni; hoc est mihi dolori, ez fáj nekem; d. injuriae, valamely bántalom miatti;

3) (költ.) ok, alkalom a fájdalomra; d. ille referri non debet.

4) szónoklatban: szenvedélyes, elragadtatott előadás.