[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

2. do, dedi, datum, 1.

1) valamit valahová visz, mozdít, tesz, helyez: d. aliquem ad terram, földhöz vág, in carcerem, vet; d. illos Luceriam, küld; dies insequens d. hostem in conspectum, megmutatta az ellenséget, d. se in conspectum, megjelen, látható lesz; d. hostes in fugam, megfutamtatja; d. vela, felvonja a vitorlákat, vitorláz; d. se fugae v. in fugam, in viam, futni indul, útnak indul; d. se in pedes (Pl.), futásnak indul, d. alicui terga, valakinek hátat fordít, előle fut; d. se populo, magát a népnek megmutatja; d. librum foras, kiad, közrebocsát; továbbá (magából) kiad, kibocsát, d. cantum, énekel, d. dictum, nyilatkozik, d. colorem, sugárzik; d. calculum, húz; átv. ért. d. se in sermonem, beszédbe ereszkedik, beszélgetést kezd, in quamcunque partem me do, bár merre fordulok. Innen A) d. manus, mint meggyőzött kezeit előnyujtja, hogy rá lánczot vessenek, magát meggyőzöttnek és fogolynak vallja, és átalán magát megadja, engedelmeskedik. B) színdarabról s több efféléről előadat, «adat»: d. fabulam (= doceo fab.), d. munus gladiatorium. C) d. alicui aliquid laudi, vitio s több efféle, valamit dicsőségül, teherül ró fel, számít be.

2) okoz, eszközöl, csinál: d. alicui dolorem, vulnera, damnum; (színk.) d. impetum, megrohan, finem laborum, véget szakaszt, d. finem bibendi, az ivással fölhagy; d. alicui spem, valakinek reményt nyújt, «ád»; d. ingentem fugam stragemque, okoz; d. saltum, ugrik. Küln. d. alicui senatum, kieszközli, hogy valaki a senatusban megjelenhessen, s innen valakiért a senatust összegyüjti.

3) ád, e szó sokoldalu és különféle jelentéseiben: A) ajándékul ád, ajándékoz, adományképpen átenged, alicui praemium, pecuniam, facultatem aliquid faciendi, bonum consilium, veniam. B) megad, helybenhagy, megenged, küln. valamely vitatkozás alkalmával, aliquid alicui; hoc tibi do; dasne mortem esse malum? C) átad, kézbe ád, kézbesít, átszolgáltat: d. alicui literas ad fratrem, a testvéréhez irott levelet valakinek kézbesítés végett átadja, innen d. literas ad aliquem valakinek ír; d. urbem excidio, a várost elpusztittatja.

D) kényszerítés vagy felhivás következtében ád, teljesít, fizet s több efféle: d. (alicui) poenas (rei alicuius), sajátl. (valakinek) valami birságot megfizet, innen valakitől (valamiért) büntetést szenved. E) valamire ád, fordít munkát v. pénzt s több effélét: d. operam rei alicui, valami körül sürgölődik, valamivel foglalkozik, d. noctem operi. F) d. verba alicui, valakit megcsal, rászed. G) átv. ért. a) valamit valamire szentel, feláldoz, egészen átad: d. se jucunditati, studiis; d. se regibus, populo, a nép, a király kedvéért mindent megtesz, neki mindenben szolgál. b) d. se, magát valaminek aláveti. c) d. aliquid alicui v. rei alicui, valamit valakiért v. valamiért tesz; hoc famae do, do hoc illi; aliquid coronae d., a hallgatók kedvéért tesz valamit; da hunc populo, bocsáss meg neki a népért, a nép kedvéért; néha valakinek valamiben hitelt ád, bízik: auctoribus hoc dedi. H) valamit magából kiád, szül, terem, elöállít, és innen néha alkot, csinal, sőt még tágabb értelemben átalán tesz valamit; így: d. progeniem; ex fumo lucem; segetes dd. frumenta; d. viam, utat ád, kitér; d. complexus, ölel s több efféle.

4) a beszédben, bevall, megnevez: cur hoc factum sit, paucis dabo; da mihi nunc (színk.), mondd meg nekem most, d. diem colloquio, kitüz. Innen A) d. nomina, magát katonának (hadi szolgálatra) beiratja, jelenti. B) d. vindicias, itéletet hoz, l. vindiciae. ― Jegyz. Őskoriaknál különböző mellékformái fordulnak elő: danit, danunt = dat, dant; fogl. módban: duim, duis, duit = dem, des, det; par. módban: duitor és dane = dasne.