[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

divus v. dius, [deus]

(többnyire költ. és újk.)

1) ritkán mint mn. divinus, isteni, imperator, megdicsőült, átv. ért. jeles, rendkivüli.

2) gyakran mint fn. A) divus, i, hn. isten, diva, ae, nn. istennő. B) divum, i, kn. szabadég, szabadlég, sub divo, szabadban.