[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

divinitus, ih. [divinus]

1) valamely istenségtől eredten, isten által vagy istentől a) isteni végzés által: Tiberis super ripas d. effusus: si id d. accidit. b) isteni sugallatból, scire aliquid d.

2) átv. ért. jelesen, szépen, fölségesen, aliquid dicere.