ditio, onis, nn.

(mások igy irják: dicio; e. alany e. nem fordul elé), uralom, uralkodás, hatalom, fenhatóság: haec regio fuit ditionis regiae, a király ― alatt állott, facere regionem ditionis suae, saját ― alá hajtani, (újk.) regionem illam ditioni ejus adjecit; gyakran: tradere (redigere) aliquid in ditionem alicuius, valaki ― alá vetni, szintígy: venire (concedere) in ditionem alicujus; így is: erant in amicitiam ditionemque populi Romani, hatalma alatt; esse sub imperio et ditione alicujus, így is: in ditione alicujus.