dissolvo, etc. 3.

sajátl. szétold,

1) valami összekötöttet meg- vagy kiold, elbont: nodos, navem, animam: navis dissolvitur, szétmegy, -válik, megreped. Innen d. aes, megolvaszt, resinam, folyóvá tesz.

2) átv. ért. A) megsemmisít, megszüntet, megzavar, amicitiam, leges, rempublicam, disciplinam. B) megczáfol, valamely állítást erősségekkel leront, d. interrogationes, Erucii crimina, eloszlatja, megsemmisíti. C) (szink.) elbocsát, szabaddá tesz, aliquem; dissolvi me, eligazítottam bajomat, készen vagyok, dissolve me, igazíts el engem, mondd meg nekem. D) megfizet, pecuniam, multam, aes alienum. Innen az adósról magáról, dissolvi adósságait megfizetni s ez által azoktól megszabadulni.