dissolutio, onis, nn. [dissolvo]
1) feloszlás, navis, szétválás, megrepedés; d. naturae, halál.
2) átv. ért. A) megsemmisítés, felfüggesztés, legum, judiciorum. B) megczáfolás, criminum. C) szónoklattanban, kötszóelhagyás. D) hanyagság, erélyhiány, könnyelmüség, remissio animi ac d.
||3) féktelenség, pajzánság, dévajság.