dissipo, (régibb formája -supo ), 1.

1) széthány, szétszór, elszéleszt, szerte elszór: d. cumulos stercoris, membra fratris; d. hostes, szétugrat, szétver; fuga dissipata, rendetlen futás, midőn szerte-széjjel futnak; homines dissipati, minden társadalmi kapocs v. összeköttetés nélkül élő.

2) átv. ért. A) feldul, lerombol, semmivé tesz, reliquias reipublicae; animus non dissipatur, a lélek nem oszlik fel és nem lesz semmivé; d. rem familiarem, elveszteget; d. curas, elűz. B) d. sermones s több efféle, elterjeszt. C) beszédről, ea quae dissipata sunt (ellentét: conclusa artibus), rendezetlen és összefüggés nélkül való, innen orator dissipatus, rend és összefüggés nélkül beszélő.