dissentio, etc. 4. k.

1) emberekről ellenkezik, czivódik, egyenetlenkedik, nézetben v. véleményben eltér, d. ab aliquo; illi inter se dd.; (újk.) d. cum aliquo; (költ.) d. conditionibus (tul. e.), néha önállóan ellenséges gondolkozásu, érzelmü (vagyok stb.).

2) tárgyakról nem egyez, különbözik, eltér: affectio a se dissentiens; verba dd. ab animo, a szók ellenkeznek a gondolkozással, szándékkal; vita d. orationi; voluntas d. cum scripto.