disjunctio, onis, nn. [disjungo]

1) elválasztás, elválás, eltávozás, meorum, a hozzám tartozóktól; d. animorum, az érzületek, nézetek stb. különbsége.

2) msz. a) a szónoklatban, több mondatok felhozása kötszó nélkül. b) két vagy több mondat «vagy» ― «vagy» ellenkötővel való kötése. c) egészen vagy csaknem azonos gondolatnak különböző kifejezésekkel vagy fordulatokkal való ismétlése = sunwnumia. d) nyelvtanban diastolh, megkülönböztető jegy az irásban.