discrimen, inis, kn. [discerno]

1) elválasztó köz, távolság stb.: duo maria (Corinthus mellett) pertenui discrimine (a földszoros által) separantur; dd. dentium, a fogak közti közök, hézagok, dd. comae, választék.

2) átv. ért. különbség, rerum, recti pravique; innen átképítve: in vulgo non est d., nincs különböztető tehetség.

3) átv. ért. (a mennyiben gyakran különbség határozza egy dolog eldöntését), eldöntő pont v. pillanat, forduló pont, határozó percz, eldöntés, végre a mi gyakran abból következik, vagy benne fekszik, válság, veszedelem, veszély: d. belli; versatur (est) in discrimine utrum etc., most kell hogy eldőljön, vajjon stb.; res venit in discrimen, agere (deducere, committere) rem in d., eldölésre juttatni, az eldöntő körülményeket előidézni; d. vitae, capitis; d. periculi, eldöntő pillanat a veszedelemben, a veszedelem tetőpontja; esse in summo d.; adduci in discrimen veteris fortunae, koczkáztatni.