disciplina, ae, nn. [disco]

1) tanítás (a melyet valaki kap v. ád), oktatás: disciplinae causa multi ad eos concurrunt, hogy tőlök tanuljanak; tradere aliquem alicui in disciplinam, oktatás végett, tanításra odaadni; res quarum disciplina est, melyeket tanítni lehet; d. parentum, nevelés; disciplinae aliis esse, másoknak mintául, például szolgálni.

2) mit oktatás, tanítás utján tanítnak, tanítmány, praecepta et instituta et d. Küln. A) tudomány, tan: d. juris civilis, törvénytudomány, militaris, hadtudomány; d. dicendi szónoklattan, d. omnis honesti justique, erkölcstan. B) rendszer, tanrendszer, illa d. philosophiae, d. Stoicorum. C) ismeret, tudományosság: homo summo ingenio et d.

3) tanítás stb. által nyert, szerzett fegyelem, rend, fenyíték, szokás, gyakorlat s több efféle: d. militaris, katonai, domestica (familiae), házi fegyelem; d. navalis, a tengerészek gyakorlottsága és jó kitanultsága; d. reipublicae, alkotmány, ősi szokás; (színk.) d. est illis, mala malarum d., szokás, divat; imitari alicuius mores et d., jellemét és szokását.