di v. disrumpo, etc. 3.

1) elszakaszt, eltör, összetör, venti dd. nubem; d. alicui caput; homo diruptus, sérvéses. Innen átv. ért. d. se, l. 2, B.

2) A) elválaszt, megháborít, megszakaszt, felfüggeszt, megszüntet, felbont: d. amicitiam, societatem generis humani. B) szenv. közép értelemben, haragjában, boszujában s több effélében, megpukkan, megszakad: d. dolore, invidia; v. önállóan is: dirumpuntur, unum omnia posse, meghasadnak mérgökben, hogy egy ember vagy valaki stb.; így szintén *d. se, ugyanez értelemben.