dirigo, rexi, rectum, 3. [disrego]

1) valamit egyenes vonalban felállít: d. aciem, naves ante portum; d. vicos, egyenes vonalba, szabályosan épít.

2) bizonyos czél felé irányoz, vezet, kormányoz: d. cursum ad litora, iter ad Mutinam, útját ― felé veszi, hastam in aliquem (költ. alicui), neki szegez; elvontan, d. sagittas, czélozva lő, spicula. lök, vet; (költ.) d. vulnera (sebesítő nyilakat, kopjákat stb.); d. aciem oculorum ad aliquem, átv. ért. d. orationem vagy cogitationes ad aliquid, beszédét, gondolatját valamire fordítja. Innen k. valami czélra igyekszik, törekszik, czél felé fordul, ad veritatem.

3) átv. ért. valamit valami minta szerint felkészít, igazít, hozzászab: d. orationem ad exempla, se ad id quod est optimum, vitam ad certam rationis normam; d. regiones lituo, kimér, kitüz; d. omnia voluptate, utilitatem honestate, ― szerint mér meg.

4) valamit kiegyenesít, megsimít, küln. építészetben, a falakat finom vakolattal lesimítja, vagy simítás végett valamivel bevon; így: d. imum coelum camerarum arena; alterum corium mediocre, a második borítékot közép finomságu vakolattal. Innen átalában: egyenes irányt vesz v. tart, arboribus adminicula applicare, quibus dirigantur; navem directam tenere, az egyenes irányt megtartani, egyenest evezni.

5) valamire egyenes vonalokat húz, vonaloz, membrana directa plumbo.