[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

dimidius, mn. [dismedius]

fél (részről mondva, vesd ö. dimidiatus),

1) a régibb iróknál csak e fn.-vel pars kapcsolatban, fél.

2) ujabb iróknál más fn.-vel is (= dimidiatus), d. crus, vultus, fél czomb, arcz; dimidius Patrum, dimidius plebis est, félig patricius, félig plebejus (ki vegyes házasságból született). Küln. a) dimidium, ii, kn. fél: d. militum, pecuniae; dimidio major, másfél annyi v. akkora, közm. dimidium facti, qui coepit, habet, a ki mer, nyer, vagy: jó kezdésnek jó hagyás a vége. b) dimidia, ae, nn. (érts: pars), valaminek a fele, fele része.