diffluo, ― ― 3. k.

1) el- v. szétfoly, többfelé foly: Rhenus d. in plures partes, több ágakra szakad; (költ.) d. sudore, foly róla a veríték. Innen (ősk. és újk.) elmállik, eltünik, elenyészik: acervus d., elolvad, juga montium dd., alásülyednek, vires dd., elfogy az erő.

2) átv. ért. személyekről, kik bujaságban és túlzott élvezetekben mintegy elolvadnak, ellágyulnak, elbágyadnak, valamiben úsznak: d. luxuria, dőzsöl, tobzódik, deliciis, otio; még szerfelett bő és összefüggés nélküli beszédről.