dictio, onis, nn. [2. dico]

1) mondás, kimondás, sententiae; d. testimonii, tanusítás, tanuskodás.

2) beszélés, beszéd, előadás: dd. discipulorum. gyakorlásból elmondott beszédek; dd. subitae, extemporales, rögtönözött.

3) beszélési modor, kifejezésmód, előadási modor.

4) d. causae, mentő, védő beszéd,

5) (ritkán) jövendölés, jósige.

6) (Tac.) beszélgetés, társalgás: semota d.