detestor, álszenv. 1.

1) kéréssel v. eléterjesztéssel valamit magától v. mástól távol tart, eltartóztat, elhárít, -fordít, tiltakozik, óvást tesz: d. justam querimoniam a se, memoriam rei alicuius; dii hoc omen dd. elfordítják; d. dictum, tiltakozik az ellen, hogy valamit mondott volna.

2) elkiván magától, megátkoz, aliquem; innen megutál, bellum.

3) roszat kiván valakinek v. valakire: d. pericula in caput alicuius.

4) ünnepélyesen lemond, sacra (l. detestatio 3.).

5) törvtud. msz. tanuk előtt kijelent, kinyilatkoztat.