desideo, sedi, ― 2. [desedeo]
k. (ritkán) sajátl. helyt ül, azaz munka, dolog nélkül valahol mulat, nem csinál semmit, kezét összedugja, tétlen hever, vesztegel: d. totum diem, in discrimine sociorum. Küln. árnyékszéken ül.