deprecor, álszenv. 1.

1) valamit «kikér», kéréssel magáról elhárítni v. elfordítni igyekszik, valamitől megszabadítást, felmentést kér: d. justam querimoniam, mortem.

2) valakitől (valamit) könyörögve, esedezve kér, esedezik, könyörög (küln.) csapás, baj s több efféle elhárításaért: d. aliquem ne festinet.

3) valamit esedezve kér, kiesdekel, kirimánykodik, kikér: unum hoc deprecor ne putetis etc. Innen kérés által v. útján megtart, megment valami veszélyben levőt, a) multorum vitam ab aliquo, pacem. b) d. aliquem a civibus, a polgároktól valaki részére bocsánatot, kegyelmet esdekel, éltét kéréssel megmenti.

4) bocsánatért esdekelve valamit mentségül felhoz: legati dd. regem scelere Jugurthae lapsum esse.

5) átkoz, átkozódik, roszat kiván valakinek.