1. depello, puli, pulsum, 3.

1) le-, el- v. tova taszít, -üz, -kerget, -hajt, kiszorít: d. aliquem equo, simulacra deorum depulsa (= dejecta); d. aliquem recta via, anseres de Falerno. Küln. a) ellenségről s több efféléről, d. hostem tota Sicilia, praesidia barbarorum ex his regionibus, b) d. puerum a matre, lacte, elválaszt.

2) átv. ért. eltartóztat, elhárít, -fordít, -térít, távolít: d. omnes molestias; d. turpitudinem, pericula alicui; d. aliquem sententia, a superioribus consiliis, elállásra indít, ösztönöz; d. aliquem spe, reményétől megfosztja; non d. aliquem dictis quin etc. valakit szóval le nem ver arról, hogy stb., ellenben: d. aliquid dictis (Lucr.), magától elutasít, megtagad.

*3) k. eláll, -tér. Lucr. 2, 219; mások azonban e helyen igy olvasnak: decedere v. decellere.