afflicto, 1. [affligo]
1) erősen üt, vág, sujt valamihez, odacsap, megsért, megrongál; tempestas a. naves; naves afflictantur in vadis.
2) átv. ért. erősen megvisel, meglátogat, szorongat, gyötör, kínoz, zaklat: afflictari morbo; respublica afflictatur; a. Italiam luxuria saevitiaque, erősen nyomja. Küln. a. se v. afflictari, valami iránt aggódik, gyötrődik, nyugtalankodik, epeszti magát, re aliqua és de rebus suis.