deliciae, arum, nn. t. (ősk. és újk. e. -ia, ae, nn. és -ium, ii, kn. ) [delacio]

1) gyönyörködtető és finom tárgyak, melyek érzéki élvet nyujtanak, gyönyör, gyönyörüség, érzéki élv, esse alicui in deliciis, valaki gyönyörüségének, kedvenczének lenni, éppen igy: habere aliquem in dd.; gyakran roszaló értelemben feslettség, bujálkodás, kéjelgés; és néha fényüzés, csin, pipere házi butorzatban; (szink.) delicias facere, bohóskodni; ecce aliae equitum dd.; kedvteléseik.

2) átv. ért. személyről, kedvencze, öröme valakinek.