dehinc, ih. (többnyire költ. és újk. )

1) térben, innen. Innen A) sorozat jelöléseül, azután, oscula libavit natae, dehinc talia fatur. B) (ritkán, szink.), okviszony jelölésére, azért, tehát, te sequi decretum est, dehinc conjicito possisne nec ne.

2) időben A) mostantól fogva, ezentul (ellentét: abhinc = ezelőtt). B) onnan, azóta. C) erre azután, ekkor, d. profectus est.

3) számláláskor «primum» után, másodszor.