affinis, e, mn.

1) (ritkán, a gyakoribb confinis» helyett) határos, közellakó, szomszéd (népről, nemzetről, vesd ö. vicinus s több efféle), gens a. genti.

2) mn. és fn.; hn. és nn. A) valamiben részvevő, részes, valaminek tudója, valamibe keveredett, bonyolódott: a. publicis negotiis, facinori, vétkes, bűntárs (-ban, -ben); a. illarum rerum. B) házasság általi rokon, sógorságban levő, sógoros (vesd ö. cognatus, consanguineus s több efféle), a. alicui; a. meus, sógor, vő, meny, ipa, napa, ángy.