defungor, etc. álszenv. 3.

valami (rendesen kellemetlen) kötelességet végez, hajt végre, igazít el, valamin átesik, megszabadul, -menekszik valamitől, elkészül valamivel: bello, proelio; honoribus defunctus, ki minden hivatalt elviselt; d. periculis, malis, morbo, kiállott; civitas d. consulis fato, perpaucis funeribus, levi poena, szabadul meg, esik át (valamin, pl. veszedelmen); gyakrabban (költ. és újk.) d. vita, suis temporibus, terra, azonban igy is: d. morte sua és önállóan: d. meghal; (újk.) d. oraculo, beteljesedik, parvo, beéri; defunctus sum (szink.) elvégeztem, tisztában vagyok.