deflagro, 1. k.

1) el-, megég, tüztől megemésztetik; templum d.; átv. ért. elpusztul, semmivé lesz. Innen r. deflagratus, mint mn. A) (ősk.) el-, megégett, tűz emésztette. B) átv. ért. elpusztult, imperium.

2) átv. ért. égni megszünik, kiég, lecsillapodik, lelohad, ira.

3) cs. (újk.) egészen eléget, felperzsel.

||4) erősen sajog, colla deflagrantia, sajgó, égető fájdalom a nyakon.