deduco, etc. 3.

1) le- v. átalán valamely helyről elvezet, -távolít, -von, -viszen: d. pedes de lecto, lunam coelo, aliquem ex ultimis gentibus; d. aliquem ad consulem, impedimenta in proximum collem. Küln. A) gyakran seregről vezérel, elindít, exercitum ex his regionibus, milites in hiberna. B) d. coloniam, gyarmatot vezet («levezet», mivel az utrakelők a Capitolium-ból indultak lefelé): d. coloniam Capuam, Capuába, így is: Aquileja colonia (lásd e szót) deducta est, alapíttatott. C) életnélküli tárgyakról, le- v. elviszen, -von, -veszen: d. manum ad ventrem, brachia, supercilia, vela, tiaram, leveszi. Küln. a) d. navem, a hajót a tengerre ereszti (= az építőhelyről v. csak a partról a tengerbe, vontatja). b) d. aquam, vizet vezet. D) mintegy valami összegből levon: d. aliquid de summa, de capite; deducta (sc. pecunia), levonás. E) (költ. és újk.) lehoz, leszármaztat, originem ab aliquo, nomen inde. F) elvon, cibum. G) valakit valamitől eltartóztat, elvon, elszoktat, aliquem de fide, ab humanitate. H) átv. ért. a tárgy kijelölése nélkül, melytől valaki el van vonva, a) valakit v. valamit indít (-ra, -re), visz (-ba, -be), rávesz, vezet: d. aliquem ad misericordiam, rem ad arma, aliquem in periculum, in societatem belli; d. aliquem pretio, elcsábít, megveszteget, és d. aliquem ut etc., ráveszi, hogy stb. b) eo (huc, in eum locum) rem deduce, vidd ezt oda, hogy stb.

2) (költ. és újk.) fonóról v. szövőről, fonalat nyújt, tovább fon, d. filum; átv. ért. valamely iratról s több efféléről, kinyújt, bőven fejteget, müvészileg kidolgoz, szerkeszt: d. carmen, mille die versus. ―

3) küln. valakit kisérve vezet valahová, kisér, (küln. tiszteletből v. barátságból, vesd ö. comitor, prosequor s több efféle). Küln. A) d. adolescentem ad aliquem, (idősebb) férfiuhoz bevezet és ajánl, hogy a vele való tanulságos társalgás által magát kimívelje. B) d. aliquam alicui v. ad aliquem, a menyasszonyt (az atyai házból) férjéhez vezeti; gyakran nemtelen értelemben, nőt (kéjhölgyet) valakihez vezet. ―

4) msz. d. aliquem de fundo, valakit a birtokból kiűz, azaz egy jelképes cselekvényt hajt végre, hogy az, a kinek a peres jószág birtokában volt, azt a ki e jószághoz követelést formált, tanuk előtt onnan erőszakkal kitegye, s midőn ezáltal magát tulajdonosnak nyilvánította, amazt feljogosította, hogy ellene panaszt tehessen.