[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

dediticius, mn. [dedo]

a ki feltétlenül megadja magát, feltétlenül meghódolt; innen fn. dediticii, orum hn. a római állam oly alattvalói, a kiknek semmi polgárjoguk sincs, csak éppen nem rabszolgák.