declinatio, onis, nn. [declino]

1) hajlás, lehajlás, meghajlás, corporis; innen elhajlás, eltérés pályáról. Küln. a földnek a sarkokhoz elhajlása, innen égtáj, égalj.

2) átv. ért. ellenszenv valami ellen, idegenkedés valamitől, tartózkodás, idegenkedés, valami tárgynak kikerülése, d. laboris.

3) szónoklatban eltérés v. kitérés a főtárgytól.

4) nyelvtani msz. A) hajlítás, valamely szó alakjának változtatása átalán, úgy az igékről, mint a nevekről stb. B) (újk.) névhajlítás, ejtegetés.