*decharmido, 1. [deCharmides]
tréfásan «Charmidestelenit« a Charmides voltáról lemond, letesz, egyszersmind példálódzva e szóra «carma» (öröm) mintegy leteszi az örömet, felhagy az örömmel. Plaut. trin. 4, 2, 135 (977).