decerto, 1. k.

eldöntő harczot harczol, az eldöntést fegyverrel eszközli, eldöntésig harczol, innen átalán harczol, küzd, ví; d. proelio, eldöntő ütközetre száll, megütközik, szintigy: manu, ferro; d. cum aliquo; átv. ért. perről, vitatkozásról s több efféléről. Mint cs. csak újk. és többnyire r. a) versenyezve végig küzd; ad eas laudes decertandas venisse, hogy versenyt vetélkedjék a dicséretben. b) leküzd, harczolva kifáraszt, kimerít; ventis decertata residunt aequora.