decerno, etc. 3.

1) msz. biróról, tisztviselőről, küln. a senatus-ról v. átalán valamely hatóságról, valami határozat által eldönt, elitél, határoz, rendel: Verres jam inter eos decreverat; senatus d. provinciam alicui, valaki számára p. rendelt; szintígy: d. alicui honores, statuas, oszt, engedvényez tiszteletbeli jutalomul; d. supplicium esse sumendum. Innen A) végzésben, határozatban nyilvánít, kijelent: senatus d., mea opera patefactam esse conjurationem. B) egyes senatorról v. ülnökről, a határozat hozatalában részt vesz, valamire szavaz, ― nyilatkozik: Crassus tres legatos d., is d. Lentulum in vincula e se conjiciendum.

2) átalán eldönt, elhatároz, bevégez, rem dubiam. Innen A) itél, határozott véleményben megállapodik, mint bizonyost föltesz: d. duo talenta esse satis; ide tartozik: d. aliquid esse faciendum = d. aliquid facere (a 4. szám szerint). B) állít, erősít: purgare ea quae inimici dd.

3) harczolva eldönt: A) d. pugnam, proelium, ritkán: d. de bello, dönt, eldöntő fordulatra v. pontra juttat. B) k. az ütközetet eldönti, végig harczol, eldöntőleg harczol és néha átalán harczol: d. armis, acie; dd. cornibus inter se. Gyakran perről: d. uno judicio de omnibus fortunis; expetenda magis est decernendi ratio (a törvényes eldöntés v. elitélés), quam decertandi fortitudo.

4) gyakran az embernek maga cselekvésére vonatkozólag, határoz, magát eltökéli, d. aliquid facere; certum atque decretum est, szilárdul el van határozva.