†Cygnus, i, hn. [= kuknos ]
1) hattyu, Apollo szent madara, nevezetes haldoklás közben hallatott daláról: «hattyudal», ezért névk. (költ.) költő; c. Dircaeus Pindarus. Hasonlólag mint csillagkép «a hattyu» (latinul: olor).
2) mint sajátnév A) liguriai király, Phaėthon rokona, kit hattyuvá változtattak. B) Neptunusnak és Calycenak fia, ezt is hattyuvá változtatták. C) Marsnak egyik fia, ki a Delphibe utazókat fosztogatta, utoljára Hercules legyőzte.
3) Cygnus peri tafhs, Varro egyik satirájának czime. Jegyz. Ósdiasan (Plaut. Men. 854) áll: cucinus, e helyett cygnus.
4) mint helynév: a) folyó és hegy Colchisban; b) város a Phasis partján.